A Tündérrózsa Waldorf Óvoda bemutatkozása

Kezdetektől napjainkig

Óvodánk elődje, az Apponyi utcai Waldorf Óvoda volt, amely1994-ben szülői kezdeményezésre jött létre. Ekkor még a 17. kerületben működött.
Az alapító családok megtalálták az alapító óvónőt is, Péter Bernadett személyében. Az első évben 15 kisgyermek járt az óvodába.
1995-2013-ig ugyanaz az óvónő páros vitte a csoportot. (Pelyhe Brigi és Betti).

2008-tól átköltözött az óvoda a 16. kerületbe. Ennek fő oka az volt, hogy az óvodából elmenő gyerekek szülei itt a 16. kerületben alapították meg a Sashalmi Waldorf Iskolát.
Egyre több gyermek iratkozott be hozzánk a kerületből, ekkor már a Tündérrózsa Waldorf Óvoda nevet viseltük.
Az iskolával azóta is szoros kapcsolatot ápolunk, együttműködünk, közös fenntartónk a Rákosmenti Waldorf Pedagógiai Alapítvány.
2010-ben pályázat útján elnyertük a Hársfa utcai, Önkormányzati épület bérleti jogát. Újabb munkálatok kezdődtek. A szülők kitartó erőpróbája meghozta gyümölcsét. Az ünnepélyes megnyitó 2010. októberében volt.

Mivel ez az épület lehetőséget adott egy másik csoport kialakítására is, így 2012-ben már az újabb családok összefogásával, munkájával megalakult a második csoportunk.

Óvodánk működése a Waldorf-szellemiséghez igazodva a szülők összefogásán alapszik.
Összesen 50 kisgyermeket tudunk fogadni. Csoportjaink vegyes életkorúak.
Az egyik csoportunk, hagyományos Waldorf csoportként működik, azaz 7.00-13.30 óráig tart nyitva, míg a másik csoportnál az egész napos lehetőség is nyitva áll, 16.00 óráig.
A Waldorf-pedagógia ajánlása szerint a közösségben töltött időt, - amely sok ingerrel látja el a gyerekeket -, lehetőség szerint a csendes, nyugalmasabb otthonlét követi. Ez magyarázza a Waldorf-óvodákban szokásos gyakoribb óvodai szüneteket is: a gyerekek időközönként belefáradnak az óvodai létbe, és szünetet igényelnek (gyakran meg is betegszenek). Ezek a szünetek a Waldorf-óvodákban (kb. 6 hetente egy-egy hét) a pedagógiai program részét alkotják, vállalásuk a jelentkező családok részéről felelős döntést feltételez.
Minden évben éppen annyi új gyermek léphet be, ahányan első osztályba iratkoznak. A csoport összeállításnál a fiú-lány arány, az életkor és a pedagógiai szempontok kapnak hangsúlyt.
A felvételről a csoportok óvónői döntenek. Minden jelentkező családdal külön-külön találkoznak.
SNI kóddal rendelkező kisgyermeket sajnos nem tudunk óvodánkba felvenni, mert a leszabályozott feltételeket nem tudjuk megteremteni.
Óvodánkban sokáig az volt a gyakorlat, hogy 4 vagy majdnem 4 éves gyermekeket fogadott, és az iskolába bocsátás életkora is inkább a 7. életév betöltéséhez közelített.
Mára a törvényi szabályozás némileg változtatott ezen, de továbbra is fontos szempont, hogy a gyermekek olyan élethelyzetben és közösségben legyenek, amit érettségük megkíván.
Ma már van néhány 3,5 éves kisgyermekünk is az egész napos csoportban.
Az óvoda közösségét a családok, a gyerekek és az óvónők együttese alkotja. Az együttműködés, a mindennapi élet, az éves ritmus és a feladatmegosztás is ezt a szoros együttállást mutatja. A családok aktívan részt vesznek a közösség életében, az óvodához kapcsolódó munkákban, és természetesen az ünnepeken.

A két csoport együttműködik a közös területeken. (Óvoda udvar, közös teherviselés)
Jelenleg délelőtt négy, délután egy képzett, a Waldorf-pedagógiában nagy tapasztalattal rendelkező óvónő van a gyerekekkel.
Az óvodavezető délelőtt látja el az adminisztrációs feladatokat, képviseli az óvodát, délután pedig segítőként vesz részt a délutános csoport életében.
A 6 fős kollektíva 2014-től változatlan. Családias, vidám hangulatban tudunk együtt dolgozni, segítve egymás munkáját. A döntéseket közösen hozzuk. Évente 2-3 alkalommal csapatépítésre is sort kerítünk. Ez a kiegyensúlyozottság jellemző az egész óvodára.
Óvodánkat mindazon családok számára jó szívvel ajánljuk, akik nyitottak és elfogadóak a Waldorf-értékek iránt, akik számára biztonságot jelent egy egyéni ritmusú, nem siettetett fejlődési út, és akik elkötelezettek a közösségi élet és szerepvállalás iránt.

Küldetésnyilatkozatunk


Hisszük, hogy az első hét év egyedülálló időszak az ember életében, ezt tiszteletben tartjuk, elég időt adva a gyermek egyéni fejlődési ütemének, a kor erőit támogatjuk és ápoljuk.
Rudolf Steiner pedagógiájával dolgozunk, melyben hisszük, hogy a gyermek nem csupán fizikai, hanem lelki és szellemi lény is.
A gyermekek környezetében értelmes munkát és a kreatív játékot inspiráló környezetet teremtünk, amelyre mint alappillérekre lehet az egészséges életet építeni.
Rendkívül fontosnak tartjuk a szociális készségek „fejlesztését”, hogy a gyerekek minden nap egymással kapcsolatba lépve bontakoztathassák képességeiket.

A Waldorf pedagógia elvei szerint a gyermeknek joga van:


  1. 1. Ismereteit a fizikai világ tapasztalataiból meríteni: A kisgyermekek fokozatosan "építik" a fizikai testüket, ezért kell sok lehetőséget adni számukra a mozgásra, a munkára, és a szabad játékra. A gyermekek számára a tanulás elsősorban a mindennapi élet tevékenységeiből, a körülöttük zajló folyamatokból fakad, melyhez ők is aktívan kapcsolódhatnak.

  2. 2. Támogassa őt a napi, heti és éves ritmus. A ritmus és kiszámíthatóság alapvető a gyermekek egészségére nézve, ezáltal fejlődik az önérzet, a bizalom, és alakul ki a biztonságérzet. A ritmusok a gyermekek és felnőttek részére is megtartó erővel bír, előnyei rövid- és hosszútávon is jelentősek.

  3. 3. Vegyes életkorú csoportos környezet vegye őt körül: A folyamatos, gondoskodó kapcsolatok nélkülözhetetlenek a gyermekek számára. Biztonságot és érzelmi jólétet tapasztalnak meg a közösségben. A csoport összetétel, amely magában foglalja a különböző életkorú gyerekeket, lehetővé teszi a fiatalabb gyermekeknek a nagyobbak viselkedését mintázni, és arra törekedni, hogy a jövőben ők lehessenek a mintaadó nagyok. A nagyoknak pedig lehetőség, hogy segítsék, vezessék és tanítsák a kicsiket.

  4. 4. Fejleszthesse a szociális készségeit: A korai években a gyermekek egyik legfontosabb dolga az egészséges szocAz ápoltság megtapasztalásához: A gyerekek tudják, hogy ha valami piszkos, meg kell mosni, szeretik a tisztálkodást, tisztítást.

  5. 5. Kapjon elegendő időt a szabad játékra: Gyermekekben a szabad játék folyamán nő a kreativitás. Megpróbálnak minden elképzelhető helyzetet. Építenek házakat és falvakat, vitorlás hajókat és tűzoltóautókat, vonatokat és állatkertet. Megfigyelik, hogy folyik az élet otthon és a gazdaságokban, erdőkben vagy akár a világűrben, s létre hozzák ezeket a világokat, bár egyszerű természetes anyagokból. A természetes, szabad játékban, a gyerekek minden területen fejlődnek: fizikai-, érzelmi-, szociális-, lelki- és kognitív téren egyaránt.

  6. 6. Értelmes, céltudatos, praktikus életvezetési tapasztalatokat szerezhessen: Az óvodában lehetőséget kapnak a gyermekek (életkoruknak megfelelően), hogy csatlakozzanak a felnőttek napi háztartási tevékenységeihez: főzés, takarítás, kertészkedés, mosás, famegmunkálás, stb.

  7. 7. Mindennapos, mély kapcsolatot élhessen át a természeti világgal: A csoportszobában a gyerekek érzékeit mélyítjük és alakítjuk, amikor természetes anyagokból készült játékszerekkel inspiráljuk őket. A kisgyermek érzékleteiben éli meg a világot alaposan és mélyen, Waldorf pedagógia biztosítja számára a szép és gazdag környezetet, melyben természetes, egészséges anyagok találhatóak, mint a fa, kő, kagyló, pamut, selyem és gyapjú. Az egyszerűségüknél és kidolgozatlanságuknál fogva a játékok felkérik a kisgyermeket, hogy aktívan vegyenek részt képzeletükkel, és fantáziájukkal egészítsék ki azt. Ez a kreatív tevékenység később elősegíti a szimbolikus gondolkodást. A kert, az évszakok, a felfedezések, és átalakulások a természetben: gyógyító balzsamként hatnak a kisgyermekre. A gyerekek mély, szoros kapcsolatban vannak a Földdel, s mi ezt próbáljuk megőrizni az óvodában.

  8. 8. Az ápoltság megtapasztalásához: A gyerekek tudják, hogy ha valami piszkos, meg kell mosni, szeretik a tisztálkodást, tisztítást.

  9. 9. Ehessen tápláló, a test és lélek számára egészséges ételt: Olyan élelmiszereket eszünk, melyeknek ismerjük a forrását (méz-méhek, kenyér-búza, lekvár-gyümölcs, különféle kencék), és az előállításukat is közösen végezzük (cipósütés, lekvár főzés, salátakészítés, kásafőzés). Mindkét csoportunkban gabona konyha működik, az egész napos csoportnak a levest az egészségkonyháról rendeljük. Ha egy gyermeknek ételallergiája vagy speciális táplálkozási igényei vannak, kérjük, forduljon hozzánk, és mi szívesen segítünk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást.

  10. 10. Kapjon művészi benyomásokat, és részt vehessen különböző művészeti tevékenységekben: a gyerekeknek a gazdag nyelvi környezetet a bábozás, élő zene, ének, vers, és mesemondás biztosítja. Általuk, kimondatlanul közvetítünk feléjük morális tanításokat, és teremtünk közös, meghitt pillanatokat. A rajz, akvarell, és egyszerű kézimunka projektek lehetővé teszik számukra, hogy a külső és belső világot összekapcsolják, miközben fejlesztik finom-motorikus képességeiket, és stimulálják azokat az idegpályákat, melyek a későbbi tanuláshoz szükségesek.


Csoport kialakítás
A gyermekek első és egyik legmélyebb öröme az óvodában társakra lelni, új barátokat megismerni. A Waldorf óvodákban a nevelők összehangolt erőfeszítéseket tesznek a csoport összeállítására, mely a legideálisabb esetben egy erős társadalmi szervezetet tükröz. Rendkívül fontosnak tartjuk Rudolf Steiner társadalmi megújító eszméjét is, mely messze előre mutatóak, s tudatosan fordul a közösség mellett az egyén igényei felé is. Ezért a csoport összeállításánál törekszünk a minél egészségesebb, kiegyensúlyozottabb kialakításra. Ügyelünk a nemek arányára, életkori összetételre, vélhető temperamentumok kiegyensúlyozottságára, előre vetítve egy dinamikusan működő óvodai csoportot.